
Egy kis pillangót kergetek,mióta csak élek
s soha nem figyelek,mikor,hova lépek
ő pedig csak csendben,messze elrepül,
s néha-néha,a tévolban újra előkerül.
Tudom ugysem lesz enyém,mégis szaladok,
de az évek során egyre lassabban haladok.
A körülvevő emberek csak néznek rám bután,
én pedig csak futok...futok az álmaim után.. |