Zajt hallottunk, nem tudtuk ki vagy mi a zaj okozója. Ekkor Megszólalt Julia:

-Mi a franc ez?

-Csak én vagyok.- szólalt meg Mrs.Trust!

-Oh tanárnő a szívrohamot hozta, ránk- mondtam és csak most vettem észre, hogy egy rakás idegen van körülöttünk.

-Üdvözölöm Önöket az Éjszaka teremtményei között!- szólalt meg egy kopasz férfi.

-Ne rémítsd halálra szegényt!- A „halálra” szót olyan furán mondta egy másik nő, hogy a hideg végig futott a hátamon!

-Nagy baj, ha egy szót sem értek az egészből?- kérdeztem ettől az 5 embertől (megszámoltam)- Kik maguk?

-Engem ismersz az a kopasz férfi a férjem Jones. A vörös hajú nő Roberta. A fekete hajú herceg a vezérünk Lestat. Ő pedig Rovert Roberta testvére.- mondta Mrs.Trust (szőke haj, alacsony)- Kérlek titeket üljetek le a matracokra, fontos dolgot kell megosztanom veletek és nem lesz könnyű megértenetek, hogy miről is beszélek. -azzal kezéről levette a kesztyűjét. Majdnem elájultam hosszú, vörös körmeit látva. Eddig nem is tűnt fel, hogy kesztyűt hord.- Igen, jól látod, ez nem lakk, a sok vér befogta.- megrökönyödött arcomat látva folytatta.- Én vámpír vagyok és a férjem is, Lestat félig vámpír félig vérfarkas, a Rob-testvérek pedig vérfarkasok, te is vámpír vagy!

-Micsoda?- ez egy vicc az tuti!- Maguk viccelnek velem? Arról csak tudnék, ha vámpír lennék, nem? Nem kellenének hosszú éles fogak, éles köröm stb.?

-Ha nem szívsz vért akkor nem, sőt nem is tudod magadról, hogy vámpír vagy. De, amint megérzed a vér szagát, tudni fogod, hogy ki is vagy valójában.- jött a válasz a Lestat nevű férfitől- Nem leszel denevér meg a horror filmek hőse - előzte meg kérdésem, azt, hogy át tudok-e változni denevérré, vagy hogy brutális gyilkos leszek-e.  ( lehet, hogy a fejembe lát? )

-Hogy lettem vámpír?- jött ki a legtermészetesebb kérdés a számon- Mikor lettem az?

-Amikor megkarmolt egy 500 éves vámpír!- hangzott a válasz- Így „szaporodunk” csók, puszika, karmolás, vérszerződés, úgy terjed mint az AIDS, tehát testnedvvel.

-De az csak egy 20-25 éves srác volt! Hogy lehetett 500 éves? Ez lehetetlen! Az ember sejtjeibe 128 év van kódolva!- nem akartam elhinni, hogy vámpír vagyok… örökéletű!

-A vámpírok sem örökéletűek!- ez nem igaz, már megint tudja, mit gondolok!- Nem tudom, mit gondolsz csak tapasztalt, vagyok.- persze, persze!- Ha nem akarod, ne hidd el!- tuti, hogy a fejem nyitott könyv neki! Bele lát a fejembe!

- Miféle herceg vagy?- kérdeztem- Hány éves?

-Nem tudom pontosan olyan 300-400 éves max. Reneszánsz-ban éltem, míg meg nem csókolt egy vámpír egy hegy oldalában…

-Ki volt az a vámpírnő?- kérdeztem kuncogva

-Ne szemtelenkedj! Hogy merészeled megkérdezni ki tett vámpírrá?- teljesen kikelt önmagából- Elnézést kicsit kikeltem magamból.

-Semmi baj. Velem is történt már ilyesmi Lestat- feleltem még mielőtt elharapja a torkom

-Sosem tennék ilyet-, mondta, hogy lehet, hogy tudja, megint mit gondolok?- Sietnünk kell Julia vérfarkassá, kell, hogy tegyelek! Ha nem elvesszük az emlékeid!

-         Ha már a tesóm vámpír én is legyek különleges lény!- felelte, és ebben a pillanatban érezte, ahogy Rovert megkarmolja. Azonnal futottunk, bár nem tudtam, hogy hova.